Azt mondják, amikor egy kisbaba megszületik, egy anya is megszületik. De azt ritkán mondják, hogy ez a születés nem egy pillanat, hanem egy belső folyamat – és a szülés csak a külső események egyik állomása.

Az anyává válás nem csupán élethelyzet-változás. Egy lelki minőségváltás. Egy új lelki szerveződés, amely hónapokon, sőt éveken át alakul ki – és ha figyelmet szentelünk neki, akkor lehetőségünk van tudatosan formálni.

Az anyaság nem a szülőszobán kezdődik

Az anyai öntudat már a várandósság alatt formálódni kezd. Gondolatainkat, félelmeinket, reményeinket, fantáziáinkat a gyermek érkezése fokozatosan átrendezi. Megváltoznak a prioritások, átalakul az értékrend. És bár kívülről ugyanaz a nő látszik, belül egy új rendszer kezd működni.

Daniel Stern pszichoanalitikus szerint ez az állapot olyan belső tér, amely idegen annak, aki még nem szülő. Az anyává váló nő pszichés működése nem „átáll”, hanem egy teljesen új lelkiség kezd el működni a régi mellett – és bizonyos időre át is veszi az irányítást.

Ezért olyan intenzív és sokszor zavarba ejtő az anyaság kezdete

Az anyai lelkiség olyan mélyre ható változást hoz, amely kihat:

• az érzékelésünkre,

• a döntéseinkre,

• az érzelmi reakcióinkra,

• a kapcsolatainkra,

• és még a testérzetekre is.

A gondoskodás, az együttlét, a szoptatás, az altatás – mind új készségek, amiket nem csupán meg kell tanulni, hanem érzelmi szinten is be kell építeni. Ez sokkal több, mint rutin: ez belső átrendeződés.

És ez a belső átrendeződés nem múlik el – csak háttérbe húzódik

A baba megszületése után az anyai tudat szinte mindent áthat. A régi énünk háttérbe szorul, és lehet, hogy csak hónapok vagy évek múlva kap újra teret. De az anyai lelkiség sosem tűnik el.

Olyan, mint egy készenléti rendszer. Ott van, amikor szükség van rá – akkor is, ha a gyermekünk már rég nem kisbaba. Bármikor bekapcsol, ha baj van, ha segíteni kell, ha újra „anya módba” kell váltani.

Ezért fontos, hogy ne félvállról vegyük ezt az átalakulást. Ez nem „csak egy életszakasz” – hanem egy mély, belső fejlődés. Ami veled marad, és hatással lesz rád, a gyermekedre, a párodra, a családodra. Egy életen át.

És ha nem foglalkozol vele tudatosan?

Az anyaság kialakulása akkor is végbemegy, ha nem dolgozol vele – de ha nem tudatos folyamatként éled meg, az könnyen szorongást, frusztrációt, kiégést vagy elakadást eredményezhet. Mert hiába változol, ha nem érted, mi történik benned. És ez a legnagyobb teher.

Ezért fontos már a várandósság alatt figyelmet fordítani arra, hogyan is alakítod ki az anyai énedet. Miként tudod elengedni azt a lányt, nőt, aki csak önmagáért felel, és szeretettel belépni abba az életszakaszba, ahol már nem csak magadért élsz.

Ez nem veszteség – hanem átalakulás.